2013. november 10., vasárnap

Linképítés a Google-algoritmusok árnyékában

kognitív linképítés, seo google
Arvisura = linképítő gondolat
A Google Pingvin Algoritmus frissítései 2012-ben és 2013-ban fokozatosan kiszorították a keresőoptimalizálás rutineljárásait. Egyre inkább előtérbe kerültek a kreatív módszerek, amelyek a formális, akár iparszerűen is űzhető optimalizációs folyamatok helyett a tartalmi hátterű egyéni ötleteket helyezték előtérbe. Mindeközben azonban mind a honlapoptimalizálás, mind a külső webhelyekre épülő linképítés megtarthatta kulcsszavas jellegét, azaz a SEO lényege egyfajta keywords-orientation lehetett: nem csupán a cél volt az, hogy a kezelés alá vont weblapok minél jobb Google-helyezést nyerjenek a kulcsszavas találati listákon, hanem ez a cél a módszereket is meghatározta: az optimalizálás erősen kulcsszó-centrikus lehetett. Ez jelentette a weboldalak e szerint való tartalomalakítását és jelentette azt is, hogy a külső hivatkozások anchor textje kötelezően kulcsszavakat tartalmazott (hiszen mi mással lehetne éppen ezekkel e kifejezésekkel pozíciót nyerni a listákon?).

2013 őszén azonban a Google nagy lépésre szánta magát: lecserélte a keresőszoftverét. Ennek hátterében összetett folyamatok álltak. Az egyik cél nyilvánvalóan a cég üzleti érdekeinek a szolgálata. Ez azt diktálta, hogy a honlaptulajdonosok minél nagyobb rétegét rá kell szorítani arra, ne a SEO költséghatékony módszereit, hanem a Google fizetett AdWords szolgáltatását vegyék igénybe. Ha pedig mégis seóznak és seóztatnak, akkor a seózás eredményeként nem csak (vagy ne elsősorban) a weboldalak működtetői járjanak jól, hanem maga a Google. Az ezzel szorosan összefüggő másik cél a felhasználók lehető legszélesebb rétegének a kiszolgálása, a tömegigények kielégítése volt. A Google finom keresési módszerei a legutóbbi időkig egyfajta kategorizáló gépi logikát követtek, és leginkább csak ezt a logikát átvenni képes felhasználók használhatták sikerrel. Ezen változtatni kellett: a Google elé ment azok igényének, akik egyszeri emberi módon KÉRDEZNEK ahelyett, hogy kulcsszavakban gondolkozva indítanának keresést. Példával élve: a lázcsillapító kulcsszó helyett a Ráz a hideg, mit vegyek be? keresőkérdés kapott preferenciát.

A szemléletváltó igény új keresőszoftver megalkotását igényelte, olyanét, amely a fenti példával élve eléggé intelligens ahhoz, hogy a körülíró jellegű, a mindennapi beszélt nyelv szerint fogalmazott kérdésből "megérti", hogy a kérdezőnek lázcsillapító gyógyszer nevére van szüksége. Azok a weboldalak élvezzenek tehát előnyt, amelyek a beszédaktusként feltett kérdésre is jó választ adnak a felhasználónak.

Az új keresőmotor a Kolibri (Hummingbird) nevet kapta. Merthogy gyors és pontos. Üzembe helyezése azonban nem hozott azonnal eredményt. Hiába változtak meg a preferenciák, a találati listák élén alig mutatkozott mozgás, változás. Szükségesnek látszott az is, hogy a korábban célzottan kulcsszavakra (és nem keresőkérdésekre) optimalizált honlapokat egy segédalgoritmus hátrébb sorolja.

Korábban a webszemét kiszűrésére létrehozott Penguin (Pingvin) algoritmus egy újabb verziója (2.1.) már kifejezetten ezt a célt szolgálta: immáron webszemétnek vagy gyaníthatóan manipulált weboldalnak minősített sok-sok olyan honlapot, amelyeknek nem volt más bűne, csak az, hogy a korábban teljesen elfogadott gyakorlatnak megfelelően keywords-orientált optimalizálás alá esett s ekként szerzett pozíciót.

A Kolibri és a Pingvin 2.1. így együttesen már megtette hatását.

A SEO-szakma egy ideig döbbenten szemlélte a történéseket, a weboldal tulajdonosok pedig hajukat tépték. Senki sem értette pontosan: hogyan lehet ezután a kulcsszavas listák élére kerülni - kulcsszavas optimalizálás nélkül.

Ám az optimalizáció dörzsölt gurui nem sokáig késlekedtek a válasszal. Ha a Google bevetette a mesterséges intelligenciát, mi majd elővesszük az emberi ötletességet. Így született meg a kognitív linképítés, amely az Arvisura-típusú SEO-módszerek közé tartozik, s amelyet majd legközelebb ismertetek részletesebben ebben a blogban.